DOMINÓ - NEM MINDEN FEKETE-FEHÉR (NCTA-2014-10786-A)

A Gordiusz Egyesület 2015. április 01. és 2016. március 31. között valósította meg a Dominó - Nem Minden Fekete-Fehér című projektjét.

 

Sajnos, a negatív megkülönböztető magatartás, ennek bármiféle formája egyre gyakoribb, és egyre többféle csoportot érint. A gyűlöletbeszéd mindennapos megjelenésének következtében a társadalomban olyan jellegű folyamatok indultak útjára, melyek különösen specifikusan érintik a legfiatalabb generációt. Ezen korosztályban találhatjuk legnagyobb számban a gyűlöletbeszédet elszenvedőket és a gyűlöletbeszédet használókat is. Így ezt a problémát célzott figyelemfelkeltő eseményekkel kell megelőzni.
Egyesületünk a tavalyi év során megvalósult felzárkóztató program idején került olyan szoros kapcsolatba a nyíregyházi Örökösföldön tanuló fiatalokkal, hogy el merték mondani a fiatalok az úgymond "cikizéseket", amiket kapnak másoktól, mert kilógnak a sorból. Ennek oka, bőrszín ("cigánynak néznek, de én nem vagyok az"), társadalmi háttér (például szegény családban él, nincs pénze szép új ruhákra) főként. De gyakori az is, hogy a fiatalok már eleve negatívan állnak olyan témákhoz, mint a romák, zsidók, homoszexuális személyek helyzete, és akkor is, ha nem találkoztak még velük a való életben, már eleve elítélő magatartást mutatnak irányukba. Tehát egyrészt van egy saját bőrön is tapasztalt sérelem ("engem kicikiznek, mert szegény vagyok"), másrészt pedig ugyanezt megteszik másokkal ők is. Nem érzik a súlyát mindennek, hiszen a csapból is a negatív hozzáállás folyik egyes társadalmi csoportok esetében, ők pedig válogatás nélkül átveszik azt, amit innen-onnan hallanak, bele sem gondolva a következményekbe, vagy a hallottak valóságtartalmába. Elég erőteljesen jelen van tehát a gyűlöletbeszéd a mai fiatalok életében tapasztalataink szerint, és ha most nem avatkozunk be, beragadnak ebbe a szemléletbe, és ezt viszik tovább, ami kifejezetten káros hatással lesz a jövő generáció világképére. Úgy érezzük, nem látják az érem másik oldalát, ezért a projekt célja ennek a másik oldalnak a megismerése, a fiatalok egymáshoz való közelítése, és a megértés növelése. A projekt meglévő erőssége a már kialakult kapcsolat az iskolásokkal, valamint olyan szakértővel való együttműködés lehetősége, aki önkéntesként, aktivistaként tevékenykedett már ezen a területen, van tapasztalata és kapcsolati hálója a megvalósításhoz. Emellett jó kapcsolatban áll már ezekkel a fiatalokkal, így a bizalmi légkör is adott.

A projekt által megvalósuló akciók segítségével, a gyűlöletbeszéddel érintett réteg bizonyosságot nyerhet arról, hogy az ellenük való támadások indokolatlanok, a gyűlöletbeszédet használó fiatalok pedig folyamatosan szembesülhetnek ismereteik hiányosságával. Mindezt gyakorlati módon is alkalmazva, a fiatalok azonosulnak a toleráns magatartással, és mindezt tovább is adják másoknak. Így a projekt eredményeként egy olyan információáramlás valósul meg, amely gátat szabhat a gyűlöletbeszéd bármilyen formájának, legyen akár tudatos vagy tudattalan. A konkrét változás a fiatalok aktivitásában nyilvánul meg: hiszen tényelegesen tenni fognak egy olyan negatív viselkedés ellen, amelynek korábban elszenvedői, netán elkövetői voltak. Ezzel mindenképpen javul a fiatalok szubjektív megítélése, amely mindenki számára haszonnal jár, hiszen kellemesebb, befogadóbb közeg alakul ki helyi szinten. Itt is támaszkodni kívánunk a meglévő erősségekre, úgymint a kialakított szakmai-szakértői kapcsolatokra, és a fiatalokkal való kapcsolatainkra.
Hosszú távon a téves előítéleteken alapuló gyűlöletbeszéd leküzdése hozzájárul a társadalmi közeg javulásához. Az iskolák a kidolgozott módszereket és a fiatalok tudását a jövőben is alkalmazhatják, a fiatalok a megszerzett ismereteket továbbadhatják társaiknak. A résztvevők és az általuk elért több száz ember a projekt eredményeként aktívan fognak fellépni a gyűlöletbeszéd minden formája ellen.
Mindez az NCTA általános célkitűzéseihez, amely szerint a cél a társadalmi igazságossághoz, a demokráciához és a fenntartható fejlődéshez való hozzájárulás, hiszen a projekt a jövő generáció tagjaiban hinti el a társadalmi igazságosság magvait, amely a fenntartható társadalom és a demokrácia alapköve egyben. Emellett az alapvető emberi jogok megismerése, a gyűlöletbeszéd formáinak tudatosítása, és az ellenül való küzdelem a fiatalok aktivizálásával, aktív bevonásával és tevékenykedésével hozzájárul az "A terület – demokrácia és emberi jogok" részcéljainak megvalósulásához.

1) A projekt megkezdése előtt a felkeresett iskolák diákjai módszertanilag szerkesztett kérdőíveken írják le korábbi tapasztalataikat, véleményüket a gyűlöletbeszéd megjelenésével kapcsolatosan. A kérdőívek kiértékelése nagyban segíti a munka megkezdését, a célcsoporttal (középiskolai ifjúság) való közös munka beindítását. A projektek során mindig különösen fontos, hogy a megjelölt célcsoport igényeit, tapasztalatait és véleményét vegyük kiindulási alapnak és az alapján kezdjük felépíteni a tematikus előadások, iskolai órákon való megjelenések kereteit. Ezért választjuk a kérdőívet, amely segítségével összegezhető, és objektíven is láthatóvá válik a célcsoport konkrét szükséglete.
2) Az órákon a különböző online eszközök (Prezi, Facebook, TED) megjelenítésével kerül bemutatásra a gyűlöletbeszéd témaköre, közös ötletek összegyűjtése, a fiatalokkal való közös együttműködés kereteinek kialakítása. Emellett szituációs feladatok, tréningmódszerek alkalmazásával színesítjük és tesszük változatossá, izgalmassá a mondanivalót. Mindezt (a tartalmat és az eszközöket egyaránt) hozzáigazítjuk a kérdőívvel feltárt igényekhez.
3) A diákok kisebb csoportjai, az előadások hatására, és annak tartalmára, érzelmi reakcióira építve maguk dolgozzák ki, hozzák létre, és valósítják meg az iskolájukon belüli, gyűlöletbeszéd ellenes kampány részleteit. Mivel a saját közegüket, iskolájukat, és kortársaikat ők ismerik a legjobban, ezért rájuk bízzuk a szerintük hatékony eszközök, módszerek kiválasztását is. Ebben a szakmai koordinátor támogató, tanácsadó, mentori feladatot vállal, olyan formában, hogy időről-időre, egyeztetett megbeszélések formájában meghallgatja a készülő kampányprojektek előre haladását, segíti tanácsaival a kivitelezést. A megvalósítás idején jelen van, így külső szemlélőként is tud véleményt alkotni annak hatékonyságáról, amivel a fiatalok fejlődését segíti.
4) Az iskolán belüli kampányt külső helyszínre viszik majd ki a fiatalok, így az iskolán belüli kampány egyfajta "próbaként" is értelmezhető, hiszen le tudják mérni az ötlet hatékonyságát. Ha javításra, módosításra van szükség, akkor azt a szakmai koordinátorral egyeztetve, vele megbeszélve tudják javítani a kampány hatékonyságát. A fiatalok ezt követően iskolán kívüli helyszíneken (Nyíregyházán és a város környékén egyaránt) megvalósítják a gyűlöletbeszéd ellenes kampányukat. A megvalósításban szintén segít nekik a szakmai koordinátor, aki segít leszervezni a kampány helyszínét, a szükséges eszközöket biztosítását, az oda-és visszajutást. Emellett elkíséri a fiatalokat, ezzel is támogatva őket jelenlétével.
5) Az online felület létrehozásában szintén számítunk a fiatalok ötleteire, kezdeményezéseire. A felület kialakításában, üzemeltetésében is számítunk aktív részvételükre, amely során a szakmai koordinátor egyengeti, menedzseli a felületen történő megjelenéseket és kommunikációt. Ez az online felület blog, facebook csoport, vagy mindkettő formájában üzemel majd (igény szerint alakítva).